Oltóközpont

Oltóközpont

Évente minden tizedik utazó megbetegszik valamilyen betegségben az utazása során, illetve minden tízezer utazóból egy meghal egy külföldi nyaralás alatti megbetegedés miatt. A világon évente több millió hepatitises, maláriás és hastífuszos megbetegedést regisztrálnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatásai alapján.

Utazás előtt érdemes utánanézni, hogy az adott ország milyen egészségügyi veszélyeket rejt és ennek tudatában dönteni a felkészülésről.

Sajnos Magyarországon is előfordulnak olyan járványok, amelyekben a fertőző forrás valószínűsíthetően egy utazó lehetett. Gondoljunk csak a hepatitis A és B fertőzésekre, amelyeknek hátterében akár egy mediterrán nyaralás is állhat.

Az étellel, vízzel, légutakon vagy egyéb módon terjedő betegségek az utazók tömegét veszélyeztetik. Ezek megelőzése védőoltással lehetséges.


VÉDŐOLTÁSOK, VAKCINÁK ÉS ÁRAIK →

 


Ha külföldre utazik, tájékozódjon és gondoskodjon a kötelező / ajánlott védőoltásokról!

19 betegséggel szemben van aktív immunizációra lehetőség Magyarországon, melyek közül elsősorban utazással kapcsolatos a sárgaláz, hepatitis A, hepatitis B, typhus abdominalis (hastífusz), a meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás), a veszettség, a kolera, a tetanusz és a poliomyelitis (gyermekbénulás) elleni oltások. Hosszabb külföldi tartózkodás, tanulmányút vagy speciális feladatok ellátása előtt kibővülhet a sor a morbilli-rubeola-mumpsz (kanyaró-rózsahimlő-mumpsz), a varicella (bárányhimlő), a pneumococcus (tüdőgyulladás) és az influenza elleni oltásokkal.

Az utazással kapcsolatos oltások és tanácsadás egészségügyi szolgáltatás (1997. évi CLIV. tv. 57. (2) c) pont), a térítés összege hasonló minden regionális ÁNTSZ, valamint a főváros oltóközpontjaiban. Az utazással kapcsolatos oltásokra nem vonatkozik a közgyógy-ellátási kedvezmény. Az árak a mindenkori gyógyszeráraknak megfelelően változhatnak.

Fehérvári úti rendelőnkben az utazásokkal kapcsolatos kötelező / ajánlott védőoltásokon kívül több betegség megelőzését szolgáló védőoltással is állunk rendelkezésére, előre egyeztetett időpontban.


Online időpont előjegyzés

Az alábbi online formon keresztül is lehetősége van időpontot foglalni szolgáltatásaink igénybevételére.

(Amennyiben telefonon szeretne időpontot foglaltatni, kérjük hívja a 06 20 356 4353 telefonszámot!)

A megadott (telefonos) elérhetőségén visszahívjuk Önt és fixáljuk a pontos időpontot, ezért kérjük, olyan telefonszámot adjon meg, amelyen el tudjuk érni.

Az időpont igénylés csak akkor tekinthető foglalásnak, amennyiben visszaigazoltuk azt. Ha 24 órán belül nem kap tőlünk választ, kérjük lépjen velünk kapcsolatba egyéb elérhetőségeinken keresztül.


Hepatitis A (Vírusos májgyulladás)

Hepatitis A elleni védőoltás

Okozója:

A hepatitis A vírus emberi érintkezéssel (piszkos kéz) - különösen rossz közműellátottság és zsúfoltság esetén - terjed. Betegségük elején, székletükkel ürítik a fertőzöttek a vírust. Az ételt előkészítő személyzet gyakran a járvány okozója, nagy tömegeket akkor érint, ha az ivóvíz rendszerbe szennyvíz kerül. A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el.

Betegség:

Hirtelen kezdet néhány napig tartó lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Néhány nap elteltével étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, továbbá sötét színű vizelet, világos színű széklet, sárgaság vagy a szem besárgulása követi.

A gyermekek gyakran tünetmentesen fertőződnek, enyhe betegségük alatt is vírusürítők, melynek a fertőzés átadásában jelentős szerepe van.

Különösen kockázatos területek:

Az egész világon elterjedt betegség, de a fejlődő országokban a fertőzöttség lényegesen magasabb.

Védőoltás:

Két módja van a védelemnek: azonnali hatást gamma-globulin adásával lehet elérni, ez azonban csak 6 hétig tart. Az aktív védőoltás elölt vírust tartalmaz. Az első oltás után 6-12 hónapos, a második után 10 -15 éves védelem alakul ki.

Oltási reakció:

Az oltás helyén bőrpír, enyhe duzzanat, fájdalom jelentkezhet

Ellenjavallat:

1 éves kor alatt, súlyos lázas fertőzések.

 

Hepatitis B (vírusos májgyulladás)

Hepatitis B elleni védőoltás

Okozója:

A hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A váladékkal, vérrel szennyezett eszközök is közvetíthetik a fertőzést.

A hepatitis B fertőzés történhet:

- minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként,

- rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével,

- kábítószeresek körében közös fecskendő használatával,

- tetoválással, fülcimpa vagy orr lyukasztása

- akupunktúrával,

- testnedvekkel (nyál, anyatej, menstruációs és hüvelyváladék, ondó).

Betegség:

A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.

Különösen kockázatos területek:

Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb.

Védőoltás:

Genetikus úton előállított hepatitis B vírus felületi antigént tartalmaz. Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. Három oltás után életre szóló a védettség. Különleges helyzetekben gyorsított oltási renddel oltanak. Hazánkban 2000 óta a 14 éveseket kötelezően oltják hepatitis B ellen.

Oltási reakció:

Nagyon ritkán fordulnak elő enyhe helyi tünetek (bőrpír, fájdalom).

Ellenjavallat: nincs.


Tiphus abdominális (Hastifusz)

Hastifusz elleni vakcinák

Okozója:

A Salmonella typhinevű baktérium, melyet a fertőzöttek székletükben ürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra. Rossz közműellátottságú, zsúfolt helyeken járványos formában tör ki, ha az ivóvíz fertőzött széklettel szennyeződik.

Betegség:

A baktériumok megtapadnak a vékonybél és vastagbél nyirokmirigyeiben, ott fekélyt okozhatnak és bekerülnek a véráramba. A hastífusz nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség: a láz ellenére jellegzetesen alacsony pulzusszám, fejfájás, influenzaszerű tünetek kísérik. Súlyos esetekben szív, idegrendszeri és bélrendszeri szövődményekkel járhat.

Védőoltás:

Jelenleg Magyarországon a baktérium tokanyagát tartalmazó vakcina van forgalomban, amely 3 éves védelmet biztosít.
A védettség kialakulásához kb. 10 -14 nap szükséges.
Kétéves kor alatt, a tokanyagot tartalmazó oltóanyag nem alakít ki megfelelő védőhatást.

Oltási reakció:

Igen ritkán: 1-2 napig tartó helyi fájdalom.

Ellenjavallat:

Nem szabad oltani lázas állapotban.
HAZAÉRKEZÉSE UTÁNI LÁZ, HASMENÉS ESETÉN KERESSEN MINKET!

 

Meningococcus meningitis (Járványos agyhártyagyulladás)

Meningococcus védőoltások

A fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat tartalmazó apró nyálcseppek belélegzésével terjed. A betegség gyorsan végzetessé válhat, a halál néhány órával az első rosszullét után beállhat.

Betegség:

Hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség (a beteg a fejét nem tudja előre hajtani), aluszékonyság, eszméletvesztés, súlyos formában bőrvérzések jelzik. Orvosi beavatkozás nélkül a halálozás magas.

Mindenütt a világon előfordul. Vannak területek, ahol járványos és tömeges megbetegedést okoz. Ilyen a Sahel néven ismert terület, mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Nepálban, Szaud-Arábiában (a mekkai zarándokok között) is előfordulnak járványok.

Védőoltás:

A baktériumnak nem minden típusa ellen van védőoltás. Az Afrikában és Ázsiában előforduló leggyakoribb törzsek ellen (ACYW 135) egyetlen oltás 3 évre nyújt védelmet. Azoknak, akik lépeltávolításon estek át vagy immunrendszerüket gyengítő betegségben szenvednek a védőoltás különösen fontos, mert a baktériummal szemben gyenge a védekezőképességük. 2 évnél fiatalabb gyermekek számára az oltóanyag nem megfelelő hatékonyságú, járványveszély esetén azonban őket is oltani kell.

Oltási reakció:

Az oltás helyén pír, fájdalom, duzzanat jelentkezhet, láz ritkán lép fel.

Ellenjavallat:

Lázas betegség. Járványos területre utazó terhesek is olthatók.

 

Sárgaláz

Sárgaláz elleni védőoltás

Okozója:

Vírus, amelyet szúnyogok terjesztenek Dél-Amerika és Afrika trópusi területein.

Előfordulása:

A sárgaláz oltás az alábbi országokban kötelező:

Angola, Benin, Burkina-Faso, Burundi, Cameroon, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Közt. Francia Guyana, Gabon, Ghana, Bissau-Guinea, Libéria, Mali, Niger, Ruanda, Sao Tome és Principe, Sierra Leone, Tanzánia, Togo.

A következő országok ugyan nem kérik a sárgaláz oltás igazolását, de az ország bizonyos területei fertőzöttek:

Bolívia, Ecuador, Etiópia, Gambia, Guinea, Guyana, Kenya, Kolumbia, Mauritánia, Nigéria, Panama, Paraguay, Peru, Szenegál, Szomália, Szudán, Suriname, Trinidad és Tobago, Uganda, Venezuela.

Vannak országok, ahol a betegség nem fordul elő, de a betegség terjedésének a feltételei adottak, emiatt sárgalázzal fertőzött országból beutazva is kérik az igazolást.

A valós kockázat megítélésében és az oltás szükségességében az orvosi konzultáció nyújt segítséget.

Tünetek:

Néhány napos lappangás után lázzal, izomfájdalommal, sárgasággal, veseelváltozással, esetleg vérzéses szövődményekkel járó betegség, mely kb. 10%-ban halálozással végződik.

Megelőzés:

Védőoltással.

Élő, gyengített vírust tartalmazó, közel 100%-os hatékonyságú oltóanyag áll rendelkezésre. A védettség egyetlen oltás beadástól számított 10 nap múlva alakul ki és 10 évig biztosít védelmet. A vakcina viszonylag ritkán, 2-5 %-ban, az oltást követő 3-6 nap között, viszonylag enyhe tüneteket okoz, amelyek a következők: kis duzzanat, enyhe bőrpír, izomfájdalom, fejfájás, hőemelkedés.

Oltási szövődmény gyakrabban fordul elő 60 év felettieknél, valamint thymus (csecsemőmirigy) megbetegedésében szenvedőknél. Ha az oltást követő 10 napon belül az orvos által nem említett tünetek jelentkeznek, azokról az oltó orvost értesíteni kell.

Oltási ellenjavallat:

- tojás allergia, betegség vagy gyógyszer okozta immunhiányos állapot.

- Terhes nők és 9 hónapnál fiatalabb csecsemők oltása nem javasolt.

Rizikócsoportba tartozók oltása mindig egyénileg mérlegelendő. Szükség esetén az oltási ellenjavallatról igazolást állítunk ki. A szúnyogcsípés elleni védelem jelentősen képes csökkenteni a betegség kockázatát. A betegséget terjesztő szúnyogok napközben is csípnek.

A sárgaláz oltóanyag gyógyszertárban nem kapható.

Az oltás az OEK és a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei (volt ÁNTSZ) nemzetközi oltóhelyein, valamint az erre engedéllyel rendelkező rendelőkben szerezhető be.

Az oltás csak az erre rendszeresített sárga nemzetközi oltási könyvben fogadható el.

 

Kolera

Kolera elleni védőoltás

Okozója:

A kolera baktérium fő terjesztője a kolerás széklettel, hányadékkal szennyezett víz, vagy a szennyezett vízzel kezelt nyers zöldségek és gyümölcsök. Járványos területen, akár egy jégkocka vagy egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Mivel a kórokozó folyóvizek tengerparti torkolatában, lagúnákban is szaporodik, az innen származó és nyersen fogyasztott hal és kagylófélék -
frutta del mare
- gyakran okoznak tömeges megbetegedést.

Betegség:

A kolera vizes hasmenéssel és hányással járó, gyorsan kiszáradáshoz vezető súlyos fertőzőbetegség. Hirtelen kezdődik és láztalanul zajlik. A kiszáradás veszélye csökkenthető megfelelő összetételű - szőlőcukrot, sókat tartalmazó - oldat itatásával vagy infúzióval.

Előfordulása:

A kolera elsősorban a fejlődő országok nyomornegyedeinek betegsége, de előfordulhat földrengés- és árvíz sújtotta területeken is (Haiti). Szervezett turizmus nincs kolera sújtotta területen. Az egyéni és kis csoportos turizmus egyre gyakoribb célpontja a civilizációtól távoli népcsoportok látogatása. A primitív életkörülmények között folytatott, helyi adottságokhoz és szokásokhoz igazodó felfedező utak kockázata azonban nem elhanyagolható.

Megelőzés:

Palackozott víz fogyasztása biztonsággal megelőzi a fertőzést. Járványos területen a vízzel kezelt, locsolt élelmiszert kerülni kell!

Oltandók:

Védőoltást csak súlyos járványveszély esetén, különleges helyzetekben (Indiába zarándoklóknak, búvároknak, hajón dolgozó személyzetnek, nomád szafarizóknak, stb.) javasolt, vagy ha a fogadó ország egészségügyi hatóságai azt előírják.

Védőoltás:

Az utazókat ellátó oltóhelyeken, a kockázat alapján, elölt kolera baktériumot és annak mesterséges úton előállított toxinját tartalmazó, megiható oltóanyagot ajánlhat a konzultáló orvos. Az oltóanyag nincs gyógyszertári forgalomban, mely 2 évre 85-90%-os védettség vált ki. Az oltás mellett a biztonságos étel- ital fogyasztása és a személyi higéne betartása fontos!

Kolerajárványok 2012-ben: Fülöp-szigetek, Sahel övezet (Afrika)

 

Kullancs-encephalitis (Kullancs terjesztette agyvelőgyulladás)

Kullancs-encephalitis elleni védőoltás

Terjesztője:

A betegség terjesztői kullancsok, melyek vérszívó ízeltlábúak. Erdőben élnek, de előnyben részesítik az erdők széleit, az aljnövényzetet és a patakok menti ligeteket. A bőrbe fúródva, vérszívás közben gyomortartalmukat bejuttatják a vérkeringésbe. A fertőzött kullancsok gyomortartalmában található a betegséget okozó vírus. A kullancs-encephalitis szezonális megbetegedés. A kullancsok fejlődési ciklusának megfelelően április - májusban és augusztus - szeptemberben tapasztalható a halmozódása.

A betegség:

Kullancscsípést követően ritkán alakul ki megbetegedés. A fertőzöttek nagyobb hányadánál, 5-14 napos lappangási idő után, enyhe influenza szerű tünetek lépnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek és a beteg teljesen meggyógyul. Előfordulhat, hogy néhány napos tünetmentesség után újabb lázas szak kezdődik, melyet fejfájás, tarkómerevség, aluszékonyság, izomfájdalom és bénulás kísérhet. Ezek az agyvelő gyulladására utalnak (encephalitis: ejtsd: enkefalitisz).

Előfordulása:

Magyarország nyugati megyéi és az Északi Középhegység, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Svédország, Finnország, Balti Államok, Németország, Svájc, Oroszország és Szibéria. Huzamosabb ideig kempingezők, vadászok, állatbefogással-, vagy növénygyűjtéssel foglalkozók.

Védőoltás:

Kétféle oltóanyag van hazánkban forgalomban. Mindkettő elölt vírusokat tartalmaz. Az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1 - 3 hónap időközzel, melyet 9 - 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként, egy újabb emlékeztető oltás szükséges. 60 éves kor felett, az immunrendszer öregedése miatt, ismét 3 évenként ajánlott az emlékeztető oltás. Az oltási sorozatot ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. Ha túl rövid idő áll rendelkezésre a kullancs-szezon előtt, akkor gyorsított oltási sémával hamarabb ki lehet alakítani a védettséget. Erről kérjen felvilágosítást a háziorvosától.

A fertőzött területeken huzamosabb ideig kempingezőknek, vadászoknak, állatbefogással-, vagy növénygyűjtéssel foglalkozóknak különösen ajánlott az oltás.

Az oltás nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek, pl. a Lyme-kór ellen!

Ellenjavallat:

Egy évesnél fiatalabb kor.

Oltási reakció:

Helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás.

 

Veszettség (Rabies)

Veszettség elleni oltások

Okozója:

A veszettséget vírus okozza. Az állatvilágban elterjedt kórokozó, emlősök és rágcsálok fertőzik az ember közvetlen környezetében élő kutyákat, macskákat. Az emberi fertőzés a bőrön illetve a nyálkahártyákon keresztül, a beteg állat harapása, marása révén történhet. A veszett állat teteme is fertőz! Az amerikai kontinensen denevérek, vámpírok fertőzöttsége is ismert, ezek tartózkodási helyén, barlangokban a belélegzett levegő is tartalmazhatja a vírust.

A betegség:

A vírus a behatolási kaputól idegrostok mentén halad a központi idegrendszer felé, ahol gyulladást, majd elhalást okoz. Jellegzetes tünetek az idegfájdalom, fejfájás, láz, víziszony, depresszió vagy dühroham. A halált a légzésbénulás okozza. A betegség gyógyíthatatlan. A lappangási idő néhány naptól, hónapokig tarthat. Ez alatt az idő alatt van lehetőség arra, hogy védőoltással - a tünetek megjelenése előtt - védelmet alakítsunk ki.

Védőoltás:

Az oltóanyag elölt vírust tartalmaz. Fertőzés alapos gyanúja esetén, az időben elkezdett ismételt oltással meg lehet akadályozni a betegség kialakulását. Folyamatosan fennálló veszélyeztetettség esetén célszerű védőoltást adni megelőzés céljából. 3 hónapnál hosszabb ideig fertőzött területen tartózkodóknak, kisgyermekeknek vagy foglalkozásuk miatt különösen veszélyeztetettek (zoológus, barlangász, néprajzkutató, vadász, biciklivel, motorral utazók… stb.) 0., 7. és a 21 - 28. napon kaphatnak oltást. Veszettségre gyanús sérüléskor újabb oltásra szükség van! Tartós veszélyeztetettség esetén 1-2 évenként emlékeztető oltást kell adni. A fejlődő országokban a modern vakcinák esetleg nem hozzáférhetők, így sérülés esetén az orvosi ellátásnak egyéb veszélye is lehet.
Oltási reakcióként helyi bőrpír, fájdalom esetleg láz, fejfájás léphet fel.

Ellenjavallat:

Megelőző oltást terhesek nem kaphatnak.

Figyelmeztetés:

Az állat harapásakor tetanuszfertőzés (merevgörcs) is bekövetkezhet, ennek megelőzésére másik oltás szükséges. Az alapos sebtisztítás, sebellátás mindkét betegség veszélyét jelentősen csökkenti.

 

Tetanusz

Tetanus (merevgörcs) elleni védőoltás

Okozója:

a Clostridium tetani baktérium, mely földdel szennyezett bőrsérülésen keresztül jut a szervezetbe. A baktérium spórái évekig megmaradnak a talajban és a porban, ellenállnak a hőnek, a szárazságnak, a vegyi anyagoknak és a napfénynek.

Tetanuszfertőzésre gyanús sérülések lehetnek:

mély, elszennyeződött sebek, nyílt törések, idült fekélyek, állati harapások, szakszerűtlenül végzett tetoválás és füllyukasztás.

A betegség:

A baktérium erős toxinjával (mérgező anyaggal) károsítja az idegrendszert, izomgörcsöt okozva. A merevgörcs tünetei általában a sérülés után 7-14 nappal jelentkeznek. A toxin erőteljes, folyamatos izom-összehúzódást (jellegzetes a szájzár) és heves görcsöket idéz elő, amelyek gyakran légzési és keringési elégtelenség miatt okoznak halált.

A megelőzés:

Védőoltás:

A megelőzés legjobb módja a tetanusz elleni védőoltás. A gyermekeket, csecsemőkoruktól 11 éves korig kötelezően, ismételt oltásban részesítik (Di-Per-Te, Di-Te). 21 éves kortól - tetanusz fertőzés veszélyének elhárítására - 10 évenként emlékeztető oltás javasolt (tetanusz vagy diftéria - tetanusz - poliomielitis elleni kombinált oltóanyag). Azoknál az utazóknál, akik 1942 előtt születtek, ellenőrizni kell, hogy az alapoltásokat megkapták-e.
Utazók számára javasolt az emlékeztető oltás, ha a baleset kockázata nagyobb hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a természettel való kapcsolatuk közeli - és ha az egészségügyi ellátás bizonytalan.
Az oltásnak helyi reakciója lehet ( fájdalom, bőrpír, duzzanat) esetleg a beadás után hőemelkedés is jelentkezhet.

Sebfertőtlenítés:

Fontos a megelőzésben a seb megfelelő kitisztítása és az elhalt szövetek eltávolítása. Az erősen szennyezett vagy mély sebek ellátását, lehetőleg, szakemberre kell bízni. A sebet minél hamarabb tiszta vízzel és szappannal vagy fertőtlenítőszerrel ki kell mosni. Mély sebet zárni nem szabad.

 

Diftéria (torokgyík)

Diftéria elleni oltás

Kórokozója:

A beteg ember cseppfertőzéssel és tárgyak közvetítésével terjeszti a Corynebacterium diphtheriae baktériumot.

Betegség:

Láz, nehezített légzés, rekedt köhögés és nyirokcsomó-duzzanat járhat a mandulákon látható jellegzetes szürkés felrakódást. Lepedék és orrfolyás kíséri az orrüregi fertőzést. Szövődményként a baktérium által termelt toxin szívizom és ideggyulladást, bénulást okozhat.

Védőoltás:

A gyermekeket csecsemőkoruktól többször oltják a betegséggel szemben (Di-Per-Te oltások) Felnőttek védettsége a kor előrehaladtával csökken. Azokba az országokba utazó felnőtteknek, ahol a betegség elterjedt (a védőoltásokat nem alkalmazzák) a tetanusz és poliomielitis oltással kombinált vakcinát adják (Dultavax, Boostrix) 10 évente.

Elterjedtsége:

Elsősorban a gazdaságilag elmaradt országokban fordul elő, ahol a védőoltások nem hozzáférhetők, vagy ahol egyéb okból elmaradtak a gyermekkori oltások (pl. vallási meggyőződésből).

Ellenjavallat:

Lázas beteg, terhes nő nem oltható.

Mellékhatások:

Az injekció beadási helyén 1-2 napig tartó enyhe fájdalom, bőrpír, duzzanat, esetleg hőemelkedés léphet fel.

 

Poliomyelitis (Gyerekbénulás)

Poliomyelitis (gyermekbénulás) elleni védőoltás

Okozója:

A poliovírust a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti. Széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén vihető át.

Betegség:

A betegség legtöbbször tünetmentes vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, agyhártyagyulladással és változó kiterjedésű izomgyengeséggel majd izombénulással jár. A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat.

Védőoltás:

Gyermekkori kötelező oltások részét képezi. Felnőttek újraoltásához, ha járványos területre utaznak, a Dultavax nevű kombinált (diftéria - tetanusz - gyermekbénulás) elleni elölt vírus tartalmú vakcinát alkalmazzák.

 

Malária

Malária megelőzésére szolgáló gyógyszerek

A malária (váltóláz, mocsári láz) egysejtű, protozoon által előidézett, gyakori és súlyos trópusi betegség.
A fertőzés terjesztésében vektorok, kizárólag a malária szúnyogok (Anopheles spp.) játszanak szerepet, de fertőzött vérrel (transzfúzió) is átvihető, sőt a fertőzött anyától az újszülött is megbetegedhet.
A fertőzési veszély jelentős. Minden évben számos turista, utazó betegszik meg maláriában olyan ország meglátogatása során, ahol a betegség előfordulásával számolni kell. A megbetegedés a fertőzöttek jelentős részénél csak a hazaérkezés után jelentkezik.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megelőzési programjában a közegészségügyi-járványügyi szempontból jelentős fertőző betegségek, köztük a malária csökkentése, illetve felszámolása fontos szerepet játszik.
A malária jelenleg több mint 100 országban endémiás. Az évente világszerte előforduló esetszámot nem lehet pontosan meghatározni, azonban a WHO becslése szerint évente mintegy 300-500 millió klinikai és ezen belül több mint egymillió, döntően a P.falciparum által előidézett halálozási eset fordul elő.

A MALÁRIA MEGELŐZÉSE

Ez részben a szúnyogcsípés megelőzését, részben megfelelő gyógyszerek szedését, a kemoprofilaxist jelenti.
- SZÚNYOGCSÍPÉS ELLENI VÉDEKEZÉS
Erre a célra elsődlegesen a rovarriasztó szerek (repellensek) alkalmasak, de a zárt terek, különösen az alvóhelyek (ágyak) védelme is fontos.
- Szúnyogok bejutásának megakadályozása
Nem légkondicionált helyeken, az ajtó- vagy az ablaktokokhoz illeszkedő háló alkalmazásával a szúnyogok zárt térbe való bejutása megakadályoz- ható. Napnyugta után az ajtókat, ablakokat feltétlenül csukjuk be. Trópusi területeken az ágy fölé helyezett – újabban már rovarirtószerrel kezelt szú- nyogháló – használata a csípések megelőzése szempontjából rendkívül előnyös.

KEMOPROFILAXIS

A kemoprofilaxis antimaláriás gyógyszerek szedését jelenti. Az utazó a malária profilaxisra szolgáló készítményeket orvosi vényre, a vényírás szabályainak megfelelő adatközléssel kapja meg a gyógyszertárban. A felírandó mennyiséget a szükséges dózis alapján kell kiszámítani, melynek alkalmával figyelembe kell venni, hogy a készítményeket a malária sújtotta területre való utazás előtt, alatt és azt követően változó időtartamban kell szedni. Ezért keresse fel rendelőnket, hogy személyre szabott, pontos tájékoztatást adhassunk.
A Delagil (chloroquin) és a Lariam (mefloquin) szedését a malária endémiás területre érkezés előtt egy héttel, a Doxycyclin szedését pedig a megérkezés előtti napon kell elkezdeni. A kemoprofilaktikumok szedését rendszeresen folytatni kell az endémiás területen való tartózkodás alatt, illetve a maláriás terület elhagyását követően további négy hétig.

AJÁNLÁSOK FOKOZOTTAN VESZÉLYEZTETETTEK SZÁMÁRA

Az utazók egyes speciális csoportjai, valamint a malária endémiás területen hosszú ideig tartózkodók, vagy gyakran, de rövid ideig oda látogatók fokozottan veszélyeztetettek, akik tanácsadására kiemelt figyelmet kell fordítani.
- terhes nők
- csecsemők, kisgyermekek
- hosszú ideig endémiás területen tartózkodók
- ún. “last minute” utazók (akiknek már nem áll rendelkezésükre a megfelelő idő a védekezésre) - a gyorsított eljárásért keresse fel rendelőnket!

A maláriáról

Fertőzés forrása:

A fertőzött ember.

Terjedési mód:

Az Anopheles szúnyogok a fertőzött ember vérének szí- vása közben fertőződnek és a sporogonia (ivaros szaporodás) befejezté- vel, 10-30 nap múlva válnak fertőzőképessé. Ismételt vérszíváskor a kór- okozó a szúnyog nyálával az emberi vérkeringésbe kerül. A fertőzés transzfúzióval, valamint transplacentaris úton is átvihető.

Lappangási idő:

Plasmodium fajonként változó, általában 9-14 nap, de lehet több hónap is.

Fontosabb tünetek:

Harmadnapos, negyednapos vagy mindennapos láz- rohamok, melyek hidegrázással kezdődnek, majd 8-10 óra után izzadással hirtelen megszűnnek. Krónikus maláriában lépmegnagyobbo- dás, elesettség, vérszegénység, reumás jellegű izületi- és izomfájdalmak fordulnak elő. Legsúlyosabb a P.falciparum malária klinikai lefolyása, to- xikus tünetekkel: sárgaság, hemoglobinuria, delírium, coma stb.

Fertőzőképesség tartama:

A beteg akkor fertőzőképes, ha a kórokozó gametocytái a vérében keringenek. Kezeletlen esetekben a plasmodiumok egy idő múlva elhagyják a vérpályát és a májban, valamint a lépben telep- szenek meg, ahonnan recidiva esetén újból elárasztják a vérkeringést. Így a P.falciparum kb. 1 évig, a P.vivax kb. 3-4 évig, a P.malariae pedig 20-30 évig is perzisztálhat a szervezetben. Szakszerűen kezelt betegek fertőzőképessége a klinikai gyógyulás után megszűnik. Hazánkban már csak importált esetek fordulnak elő.

Teendők a betegség előfordulásakor, teendők a beteggel:

Jelentés:

Be- és kijelentésre kötelezett. Az „Orvos megjegyzései” rovatban közölni kell, hogy a beteg mely trópusi országból és mikor érkezett, milyen malária profilaktikumot szedett.

Elkülönítés:

A beteget fertőző kórházi osztályra kell utalni, hogy a szükséges kezelést elvégezhessék. Gondoskodni kell a szúnyog- mentes kórházi elhelyezésről.

Járványügyi laboratóriumi vizsgálat:

Kötelező. Diagnosztikus vizsgálat céljára vért kell vastagcsepp és 2 kihúzott készítmény formájában az „Johan Béla” Epidemiológiai Központ Parazitológiai osztályára és az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézetének parazitológiai osztályára küldeni.

Fertőtlenítés:

Nem szükséges, azonban a szúnyogmentességet biztosítani kell.

Megelőzés:

Maláriát terjesztő szúnyogok elleni védekezés. Endémiás országokba utazók esetében javasolt szúnyogháló és szúnyogriasztó szerek használata. A fertőzés elkerülésére a gyógyszeres prevenciót kell alkalmazni. A gyógyszerek helyes megválasztása és adagolása időről- időre függ a plasmodium fajtájától és a törzsek esetleges gyógyszer- rezisztenciájától stb. Az aktuális helyzetnek megfelelő ajánlásokat az Egészségügyi Világszervezet időnként közzéteszi, amelyről a külföldre utazó személyeket a nemzetközi oltóhelyek tájékoztatják.

 

H1N1

A H1N1 vírus az egyik leggyakoribb influenzavírus egy változata.

AH1N1az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Egyes törzsei az emberi populációkban is endemikusak (külső behatás nélkül jelenlévők), ezek okozzák az influenzaszerű betegségek és a szezonális influenza kis részét. Vannak sertésekben (sertésinfluenza) és madarakban (madárinfluenza) endemikus H1N1 törzsek is.
2009 júniusában az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a H1N1 új törzse pandémiát okozott. Mivel az új vírus sertésekből eredt, sokáig sertésinfluenzának nevezték.

Az influenza vírusa rendkívül változékony, időről időre módosul, ehhez a lehető leggyorsabban alkalmazkodni kell. A WHO a szervezethez beérkező jelentések alapján évről évre ajánlást dolgoz ki az influenza elleni vakcina összetételére. Az északi félteke számára az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott aktuális vírustörzseket mindig februárban ismerhetik meg a gyártók, akik ez alapján kezdik meg az oltóanyag előállítását.
2009-ben a H1N1 egy változata halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban. Az első jelentések több, mint száz áldozatról szóltak, a számok azonban később változtak. A kór átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is, köztük Európába. Az új vírus lappangási ideje az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint maximum hét nap, fertőzőképessége a betegség kezdetét megelőző naptól a kezdetét követő hetedik napig tart.
Az oltás szükségessége heves vitákat kavart a lehetséges mellékhatásai miatt, ám a nemzetközi javaslat szerint érdemes oltatnunk a régi, és az új típusú influenza vírus ellen is. Az esetek néhány százalékában előfordulhat fejfájás, hőemelkedés, enyhe rossz közérzet.


Influenza

Mi az influenza?

Az influenza az influenzavírusok által okozott légúti betegség. A legjellemzőbb tünetek: láz, fejfájás, köhögés, torokgyulladás, ízületi illetve izomfájdalom, és általános levertség, fáradékonyság, bár nem minden fertőzöttnél jelentkeznek a felsorolt tünetek.
Az influenza egy egyszerű megfázásnál általában súlyosabb betegség. A klinikai kép az egészen enyhétől a rendkívül súlyos tüdőgyulladással, agyvelőgyulladással és életveszélyes, generalizált szepszissel járó formáig változhat. Ezekért a tünetekért az influenzavírus a felelős, de sokszor a vírusfertőzés által már meggyengített immunrendszert más baktériumok és vírusok is megtámadják. A súlyosabb forma főként időseknél, csecsemőknél és krónikus alapbetegségben (pl. cukor- vagy szívbetegségben) szenvedőknél fordul elő, azonban bármilyen korú, előzőleg egészséges embereknél is jelentkezhet a súlyos, szövődményekkel járó forma.

Melyek az influenza tünetei?

A leggyakoribb tünet a hirtelen jelentkező láz, hidegrázás, fejfájás, izom- illetve ízületi fájdalmak és száraz köhögés. A legtöbb ember összetéveszti az influenzát a megfázással, bármilyen kisebb megfázás esetén kijelenti, hogy egy kis „influenzája” van. Az influenza azonban legtöbbször jóval súlyosabb megbetegedés, mint egy egyszerű nátha.
Az emberek többségének az influenza csupán egy kellemetlen betegség, de néhányuknál súlyos állapotot okoz. Az influenza komolyabb szövődményei közé tartozik a hörghurut és a bakteriális felülfertőződés következtében kialakuló tüdőgyulladás és a ritkábban előforduló agyvelőgyulladás és szepszis. A fenti szövődményekben szenvedők igen gyakran kórházi ellátást igényelnek, mivel akár életet veszélyeztető állapotot is kialakulhat, különösen a legfiatalabbak és a legidősebbek körében, továbbá a leromlott egészségi állapotú betegeknél.
Melyek a közönséges megfázás tünetei, és miben különböznek ezek az egyszerű, szövődménymentes (komplikációmentes) influenzában jelentkező tünetektől?
A megfázáskor jelentkező panaszok csak az orrüregre és a torokra korlátozódnak, és nátha, tüsszentés, könnyezés, a garat irritációja, és fejfájás formájában jelentkezhetnek. Ezek a tünetek többnyire fokozatosan alakulnak ki és ritkán okoznak magas lázat vagy az izmok és ízületek fájdalmát. A megfázás miatt a krónikus légúti betegségek (pl. asztma) klinikai tünetei néhány napig súlyosbodhatnak.

A fertőződést követően milyen hamar észlelhetőek a betegség tünetei a fertőzött személyen?
A lappangási idő – a fertőződés megtörténte és az első tünetek jelentkezése közötti időszak – általában 2-3 nap. Néha megfigyelhető ennél rövidebb vagy hosszabb lappangási idő is (1-7 nap).

Mikor fertőz az influenzás beteg?

A fertőzőképesség időszaka egyénenként változhat, de általában egy influenzavírussal fertőzött felnőtt a betegség tüneteinek jelentkezése előtti naptól a tünetek kezdetét követő 3-5 napig fertőzőképes. A kezdet gyermekeknél is hasonló, de a fertőzőképesség időszaka náluk akár 7 nap is lehet.
A fertőződés kockázata a fertőzőképesség teljes időszaka alatt azonban nem végig egyenletes; a tünetek kialakulásával és erősödésével arányosan nő a fertőzés lehetősége és amikor a tünetek a legintenzívebbek, a megbetegedett személy akkor a legveszélyesebb másokra nézve. Annak az esélye, hogy valakitől megkapjuk az influenzát, a tünetek jelentkezése előtt és az azok megjelenését követő 3. nap után jóval kisebb, ezért ajánlott otthon maradni már az első tünetek jelentkezésekor, és utána is néhány napig.

Mit kell tennie annak, aki azt gondolja, hogy influenzája van?

Két fő szabály van:
gondoskodjunk magunkról és ne fertőzzünk meg másokat!

Hogyan előzhetem meg, hogy én vagy a családom tagjai influenzában megbetegedjenek?

Nincsen kizárólagosan megbízható módszer, de a következő tanácsok egészen biztosan segítenek csökkenteni a fertőződés veszélyét:
- A gyakori kézmosás jelentősen csökkenti nem csak az influenzával, hanem az egyéb kórokozókkal való fertőződés veszélyét is.
- Megfelelő higiénia köhögéskor, tüsszentéskor és orrfújásnál; eldobható papírzsebkendőt kell használni, mely elfedi a szájat és az orrot.
- Ha valaki rosszul érzi magát és lázas, menjen haza! A beteg környezetében lévők is tegyenek róla, hogy ez megtörténjen (pl. felettese küldje haza a dolgozót), mivel ekkor a legnagyobb a fertőzésveszély.
- A magas kockázati csoportokba tartozóknak javasolt
az évenkénti oltás, mert ez megfelelő védelmet nyújt a számukra. Országonként változó az oltási stratégia, sok országban az időseket és az egyéb kockázati csoportba tartozókat bakteriális (pneumococcus) tüdőgyulladás ellen is oltják.

 

Humán Papilloma Vírus / HPV (Méhnyakrák elleni oltás)

A Humán papillóma vírusok (HPV)

Ennek a vírus családnak igen sok tagja van. A bőr, a szájüreg és a nemiszervek hámrétegében szaporodik. Az egész világon elterjedt. A fertőzött területek érintésével, összedörzsölésével, eszközökkel, tárgyakkal vihető át egyik emberről a másikra. A HPV a szexuálisan átvihető vírusok közé tartozik, mint például a herpesz, a hepatitis B (HBV) és a HIV.

Milyen betegségeket okoznak a Humán Papillóma Vírusok?

A bőrben (talpon, tenyéren) és a külső nemi szerveken szemölcsöket okoznak. Ezek jóindulatú elváltozások, de igen makacsok, nehezen gyógyíthatóak és gyakran visszatérnek. A kezelések hosszú évekig tarthatnak és kellemetlenek. A Human Papilloma Vírusok a nemi szervek hámjában felszínes fertőzést és rákos elfajulást is képesek létrehozni. A gyakori partnerváltás, a hormonkészítmények, a dohányzás és az immunrendszer gyengesége, növelik a kockázatot.

A nők és a Humán Papillóma vírusok (HPV)
A szexuális életet élő nők 80%-a átesik olyan HPV fertőzésen, mely a nemi szervet érinti (nagyajkak, hüvely és méhszáj). Az első fertőzés, általában, 15-24 éves kor között fordul elő. Az egyik tünet a nemiszerveken lévő szemölcs lehet (kondilóma), melyet helyi kezeléssel (ecsetelés, fagyasztás, sebészi eljárás) lehet eltávolítani. A méhszájon lévő fertőzés gyakran tünetmentes. Legtöbbször a szervezet immunrendszere el tudja takarítani a vírust. Ha a vírus hosszú ideig szaporodik a sejtekben, először felszínes hámelváltozás jön létre. A nőgyógyászati vizsgálatkor ezt ellenőrzik a méhszáj megtekintésével és a Papanicolaou teszttel. A tartós fertőzés, több év alatt rosszindulatú daganathoz - méhnyakrákhoz - vezethet.

Nem csak méhnyakrákon tud okozni a HPV

A HPV szerepét bizonyították a férfiak pénisz daganatainak közel felében, a végbél-, és a szájüregi daganatok jelentős részében. A férfiak (szexuális partnerek) szerepe jelentős a vírus átvitelében és az újrafertőzésben.

Hogyan lehet megelőzni a Humán Papillóma Vírus fertőzést?

A szexuális utón átvihető vírusok megelőzésének módja hasonló. Az óvszer használata, a partnerhez való hűség, és a tisztálkodás hatékonyan csökkenti a fertőzés esélyét. A védekezés új lehetősége a védőoltás.

A HPV elleni védőoltásról

Lehetőség van védőoltással megelőzni a HPV fertőzések leggyakoribb formáit. Kétféle oltóanyagot dolgoztak ki, a 2, illetve a 4 különböző HPV ellen. Az oltóanyagokban nincs vírus, betegséget nem okoz. Jelenleg, hazánkban a 4 komponensű oltóanyag van gyógyszertári forgalomban, mely a nemiszerv szemölcsei és a méhnyakrákot okozó, leggyakoribb HPV ellen véd.
Kik olthatók HPV ellen?
Az oltás azoknál a leghatásosabb, akik még nem estek át HPV fertőzéseken. A lezáródott vizsgálatok szerint, az oltottakban, az oltást követő 5 éven belül nem fordult elő nemi szervi szemölcs és méhnyakrák sem. A jelenlegi ajánlás szerint, az oltást 9-13 éves kortól 26 éves korig adható, három alkalommal, 0. 2. 6. hónapos vagy 0. 1. 4. hónapos időközzel. A háziorvos, a nőgyógyász és bőrgyógyász is felírhatja receptre az oltóanyagot és be is adhatja. Az oltás nem minden HPV ellen véd, ezért a rákszűrés továbbra is fontos.


Madárinfluenza

A madárinfluenza vírusos megbetegedés, amelyet valamely, a madarak szervezetéhez alkalmazkodott influenzavírus okoz. Nem kizárólag madarakat betegíthet meg. Az emberre legveszélyesebb változatának a HPAI (angolul highly pathogenic avian influenza, azaz „magas patogenitású madárinfluenza”) H5N1 törzseket tartják.
A H5N1 a vadon élő madárfajokat és a házi baromfi fajokat egyaránt képes megbetegíteni. Csak néhány eset ismert, amikor emberről emberre terjedt, az influenzavírusok azonban változékonyak, így fenn áll a lehetősége, hogy kialakul egy emberről emberre terjedő változat, amely képes lehet egy járvány kirobbantására.


Pneumococcus

Pneumococcus által okozott tüdőgyulladás elleni védőoltás

Okozója:

A cseppfertőzéssel terjedő pneumococcus baktérium, melynek eddig, több mint 90 típusa ismert. Mindenütt a világon elterjedt kórokozó.

Betegség:

Lázzal, légzési nehezítettséggel, köhögéssel járó lebenyes tüdőgyulladás a leggyakoribb formája. Időseknél, legyengült szervezetben szeptikus forma, szövődményként keringési és légzési elégtelenség is előfordul. Az influenzajárványok halálozásának leggyakoribb okai a pneumococcus felülfertőződés és annak szövődményei.

Védőoltás:

23 típust tartalmaz, és 2 évesnél idősebbek számára készült. Gyermekeknek csak bizonyos esetekben kell oltást kapni. Két éves kor alatt 7 komponensű un. konjugált vakcina van forgalomban. Felnőtteknek 65 éves kor felett egy oltás szükséges. 65 éves kor alatt egy, majd 65 év felett, de legkorábban 5 év múlva még egy oltás szükséges. C
ukorbetegeknek, vesebetegeknek, kortól függetlenül javasolt az oltás. Lépeltávolításon átesetteknek, immunhiányosoknak az oltást 5 - 10 évente ismételni kell.

A fenti csoportba tartozó utazó, ha eddig nem volt oltva, indulása előtt oltandó.

Ellenjavallat:

Lázas betegség.

 

Az alábbi online formon keresztül is lehetősége van időpontot foglalni szolgáltatásaink igénybevételére.

(Amennyiben telefonon szeretne időpontot foglaltatni, kérjük hívja a 06 20 356 4353 telefonszámot!)

A megadott (telefonos) elérhetőségén visszahívjuk Önt és fixáljuk a pontos időpontot, ezért kérjük, olyan telefonszámot adjon meg, amelyen el tudjuk érni.

Az időpont igénylés csak akkor tekinthető foglalásnak, amennyiben visszaigazoltuk azt. Ha 24 órán belül nem kap tőlünk választ, kérjük lépjen velünk kapcsolatba egyéb elérhetőségeinken keresztül.

- See more at: http://www.budaioltokozpont.hu/online-idopont-elojegyzes#sthash.F8UdoBWf.dpuf
Időpont előjegyzés
Visszahívjuk
A megadott (telefonos) elérhetőségén visszahívjuk Önt és fixáljuk a pontos időpontot, ezért kérjük, olyan telefonszámot adjon meg, amelyen el tudjuk érni.
Időpont egyeztetés
A pontos időpontot minden esetben egyeztetjük Önnel a fent megadott telefonszámon.

Aktuális bejegyzések

Jogosítvány hosszabbítás azonnal, akár szombaton is

Jogosítvány hosszabbítás azonnal, akár szombaton is

0000-00-00 00:00:00

Manapság a legtöbb ember már az új típusú, plasztik jogosítvánnyal rendelkezik. Ez a vezetői engedély egyben személyi igazolványnak is tekinthető. Amikor megszerezzük ezt a kártyát, általában az orvosi érvényessége 10 év.

Nemzetközi utazásokkal kapcsolatos oltások

Nemzetközi utazásokkal kapcsolatos oltások

0000-00-00 00:00:00

A fejlődő országokba utazók az itthonihoz képest kedvezőtlenebb, esetenként veszélyes közegészségügyi – járványügyi körülmények közé kerülhetnek. Ezeken a területeken számos olyan járványos betegség endémiás, amelyek az iparilag fejlettebb országokban gyakorlatilag már nem fordulnak elő, mások viszont, a klimatikus viszonyok miatt, eleve kizárólag a trópusokon lehetnek, illetve vannak jelen.

Felnőtteknek ajánlott védőoltások

Felnőtteknek ajánlott védőoltások

0000-00-00 00:00:00

A védőoltásokat a közvélemény kizárólag a gyermekek védelmét szolgáló beavatkozásként tartja számon és csak kevésbé közismert, hogy a felnőtteket veszélyeztető fertőzések jó részével szemben is van hatásos immunizálás.

A védőoltások szükségessége

A védőoltások szükségessége

0000-00-00 00:00:00

A fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltások alkalmazása, többségük ezért is kötelező. Azok a betegségek, amelyek ellen oltunk, évtizedekkel ezelőtt még rettegett betegségek voltak.


 

Szabadon beadható védőoltások

Szabadon beadható védőoltások

0000-00-00 00:00:00

Ma már több olyan oltás is létezik, amely Magyarországon nem kötelezően beadandó, a szülők egyéni mérlegelés alapján (illetve a gyermekorvos javaslatára) kérhetik a beadást (ezek térítésköteles vakcinák).

Kapcsolatfelvétel