Covid

Napallergia

Főoldal |Blog |Napallergia
napallergia

Sokan panaszkodnak, hogy már az első tavaszi napsugarak feltűnése után nem tudnak a napra menni védőkrémek használata nélkül. Ha nem használnak krémet a bőr fokozott fényérzékenysége miatt, kiütések jelennek meg a bőrön, de sokan épp a napozókrémekre lesznek allergiások. A betegség kialakulásának hátterében örökletes tényezők – mint a bőrszín, a bőr pigmentációja…

Amit a napallergiáról tudni kell!

Már a tavasz megérkeztével is vannak, akiknek a bőre érzékenyen reagál a kissé intenzívebb napsugárzásra, így már ebben az időszakban is használnak napvédő krémeket. Ha elmarad a krémezés, apró, pici kiütések jelennek meg a bőrfelületen, mivel a bőr fokozottan fényérzékeny. Ezek a krémek se bizonyulnak minden esetben a legjobb megoldásnak, hiszen sokaknál allergiás reakciókat válthatnak ki. Számos kozmetikai termék tartalmaz olyan adalékanyagokat, amelyeknek fényérzékenyítő hatása van, és foltokban megjelenő pigmentképződéseket okozhatnak, de vannak gyógyszerek, mint például a különféle fogamzásgátlók, antibiotikumok, amelyek a napsugárzással együttvéve, fokozzák a fényérzékenységet. A napallergia kialakulásának oka lehet örökletes is.

Még nem ismert, hogy pontosan mi is váltja ki, de az UV-B és az UV-A sugárzás is hatással van rá. A napallergiában szenvedők testének azon a részén is megjelennek a kiütések, amelyek ruhával vannak befedve. Ez sokkal ritkábban fordul elő, mint az egyéb fénykiütések, amelyek csak ott jelentkeznek, ahol fénynek volt kitéve a bőrfelületünk. A köznyelvben többnyire ezekre is a napallergia kifejezést használják.

Milyen tünetekre figyeljünk oda?

Egymástól eltérő pattanás félék jelennek meg az egész testen, amelyek kis-, vagy nagyméretű vörös foltokban is jelentkezhetnek, hasonlíthatnak csalánkiütésekre is. Az időt tekintve pár órán belül már feltűnhetnek, de akár az is előfordulhat, hogy csak egy-két nap elteltével. Elsősorban ott fogjuk észrevenni, ahol teljes egészében érte a fény, de a napallergia többnyire a test teljes felületén megjelenő pöttyösödést okoz. A bőr hólyagos is lehet, viszkethet, égető érzést is tapasztalhatunk, illetve fájdalommal is járhat. Amikor a bőr irritációja csillapodik a tünetek is fokozatosan enyhülni fognak, majd eltűnnek, de sajnos maradhat utána némi foltos bőrelváltozás. A tünetek egészen hasonlítanak a leégéshez, ezért sokan összetévesztik a kettőt, a különbség annyi, hogy ezután nem fog hámlani a bőr. A legbiztosabb, ha mindenképpen védekezünk valamilyen formában a napfény káros sugarai ellen.

Hogyan előzhetjük meg?

Mivel még a kialakulásának a hátterét pontosan nem sikerült meghatározni, ezért nehezebb a megelőzés is, ami biztos, hogy a nap elleni alapvető védekezési formákat erősen javasolt betartani. A közvetlen napsugárzást délelőtt 10 órától egészen délután 4 óráig célszerű elkerülni, hiszen ebben a periódusban a legnagyobb az ereje, és persze ilyenkor a legkárosabb az egészségünkre nézve is, ezért a déli forróságban semmiképp se tartózkodjunk a szabadban, ha mégis kint vagyunk, használjunk bőrünknek megfelelő napvédő szert, illetve igyekezzünk árnyékosabb helyeket keresni. Jó tisztában lenni azzal, hogy milyen anyagok okoznak irritációt bőrünknek, mert lehet, hogy épp az érintett naptejben is megtalálhatóak és a fény hatására bőrkiütések jelennek majd meg tőle. Egy naptej faktorszáma rámutat arra az időtartamra, amennyit a napon tölthetünk, ha bekentük magunkat. Az a legoptimálisabb választás, ha ez a szám minél magasabb. Kisebb faktorszámú krémeket gyerekeknek és a nap által kiváltott allergiában szenvedőknek ajánlják leginkább, tehát azoknak, akik az érzékenyebb bőrűek csoportjába tartoznak. Ezáltal csökkenteni tudják a kockázatát a tünetek fokozódásának, illetve egy esetleges allergia kialakulásának. Bizonyos gyógyszerek szedése alatt erősen javasolt megérdeklődni az orvostól, hogy a készítményben nincsenek-e olyan adalékanyagok, amelyek tiltják a napon való tartózkodást.

A napozás előtti időszakban kerülendőek a kozmetikumok, parfümök, illetve bizonyos fűszernövények fogyasztása sem ajánlott, ugyanis tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyeknek fényérzékenyítő hatásai vannak: ilyen például az ánizs, kömény és a medvetalp.

Az is segíthet, ha törekszünk arra, hogy testünk minél kevesebb részét érje a napfény, ezt úgy tehetjük meg, hogy hosszú nadrágot és hosszú ujjú felsőrészt veszünk fel, sőt manapság már vásárolhatunk olyan fürdőruhát is, amely UV szűrő anyagból készült. Rendszeres szolárium használattal is szoktathatjuk bőrünket a napsütéshez, sokaknál bevált már ez a módszer.

Ha megjelennének a tünetek, langyos vízzel mossuk le a bőrünket, távolítsuk el a naptejet, majd az érintett részeket gyulladáscsökkentő, hűsítő krémmel kezeljük, a viszketés ellen pedig olyan krémet alkalmazzunk, amely antihisztamint is tartalmaz.

Mikor keressük fel a szakorvost?

Előfordulhat, hogy a különféle gyulladáscsökkentő gyógyszertári krémek nem válnak be, és a tünetek továbbra is fennállnak, ilyenkor szükségessé válnak az orvos által javasolt egyéb kezelési módszerek. Vegyük komolyan, és figyeljünk oda, mert a tünetek súlyosabbá is válhatnak, amely komoly következményekkel is járhat. A bőrgyógyász megállapítja, hogy melyik lesz a leghatékonyabb terápia a számunkra és megmondja, hogy milyen antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedése szükséges rendszeresen.