Kutatások alátámasztották, hogy az Európai Unióban minden negyedik munkavállaló érintett a munkahelyi stressz által okozott káros következményeiben, ami hatással van az adott személyek egészségi állapotára és a testi-lelki jólétére. A mindennapi stressz, túlterheltség, valamint a rossz munkahelyi légkör előidézheti különféle pszichés betegségek kialakulását, amelyek akár testi tüneteket is produkálhatnak, kiégéshez vezetnek. Idén hivatalosan is felvették a betegségek közé a munkahelyi stressz okozta kiégés szindrómát (burnout) az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) diagnosztikai kézikönyvébe.
Ezek a fajta betegségek idejében felismerhetőek foglalkozás-egészségügyi szakorvos segítségével, aki átfogó vizsgálatokkal megállapítja, hogy milyen a páciens egészségi állapota. Főleg preventív jellege van az egész folyamatnak. Először a munkába állás előtt kerül sor a felmérésre, majd bizonyos időközönként (általában évente) a munkavégzés folyamán is. A szakorvos minden fontos információt átad a munkavállalónak és tanácsokkal látja el, például a védőeszközökkel vagy a munkahigiénés kérdésekkel kapcsolatban. Egészségügyi panasz, 1 hónapon túli táppénzes állomány esetén soron kívüli alkalmassági vizsgálat indokolt.
Mit vizsgál a foglalkozás-egészségügyi szakorvos?
Az orvos minden alkalommal megállapítja, hogy az illető alkalmas-e a munkájára, illetve annak folytatására. Fel kell készülni a korábbi betegségekre, munkahelyi ártalmakra vonatkozó kérdésekre, de még fizikális vizsgálat, látási-, hallási-, idegrendszeri vizsgálat és vérnyomásmérés is várható. Gyakran komplex menedzserszűrésen is részt vehet a munkavállaló. A munkaalkalmassági vizsgálatokkal kiküszöbölhető, hogy a dolgozók betegségek miatt kiessenek a munkából, ami a cég érdeke is, hiszen eredményeit, hatékonyságát negatívan befolyásolná.
A vizsgálat végén a foglalkozási-egészségügyi szakorvos elsőfokú alkalmassági véleményt állít ki a munkavállalóról.